A Veszprémről alkotott kép elmúlt években történt változása ezzel a hasonlattal írható le. Fiatalodott, aktívabb lett város az idelátogatók szemében, véli Lőrincz Katalin. A térségi fejlesztési lehetőségekről Lencsés Tamarát kérdeztük.

– Tavaly zárult az Összefogás Veszprém Turizmusáért uniós finanszírozású projekt, amelyet a Veszprémi Turisztikai Nonprofit Kft. hajtott végre. Milyen eredményeket hozott?

– A helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) feladata, hogy a turizmusban érdekelt valamennyi helyi szolgáltatót egy platformra hozza a közös cél, Veszprém turisztikai desztinációként történő értékesítése érdekében.  Ehhez új, egységes turisztikai arculatot terveztünk. A projekt egyik talán legszembetűnőbb eredménye a Tourinform iroda átköltözése volt az Óváros térre, a város szívébe. Emellett új honlapot, kiadványokat készítettünk, a városba érkezőket már üdvözlőtáblák fogadják, illetve a kiemelt helyeken térképek, információs táblák segítik a tájékozódást – mondja dr. Lőrincz Katalin, a Veszprémi Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője.

– A projekt előtt és után is készítettek felméréseket a város arculatáról, lehetőségeiről. Milyen tanulságokat tud megfogalmazni ezek alapján?

– Veszprém alapvetően történelmi város, ami inkább a prémium-kategóriát jelenti, azaz nem a tömegturizmus jellemzi. A várost döntően konzervatívabb beállítottságúak lakják, akik ugyanakkor tudnak nyitottak is lenni az egyes rendezvények alkalmával. Amit a helyiek hiányolnak egyébként – Siófok nyüzsgése, Pécs egyetemi élete – az valójában nincs benne a város arculatában. Amíg a vidéki nagyvárosokba többen érkeznek külföldről is tanulni, addig nálunk kevés az olyan diák, aki az év nagy részében itt lenne. Jellemzően ugyan nem a fiatalokat vonzza a város, ám az idelátogatók szerint Veszprém az elmúlt öt év során mégis fiatalodott, élettel telibb lett. A vizsgálat egyik módszere az volt, hogy milyen érzések, színek, hangulatok jutnak eszébe az ide látogatónak a településről. Az eredményt úgy fogalmazhatnánk meg, hogy egy joviális öregúrból fiatal családapa lettünk, s Veszprém élhető és szerethető város.

– Melyek Veszprém turisztikai prioritásai?

– Négy fő üzenet kapcsolódik a városhoz. Az állatkert látogatottsága és kínálata alapján vonzó célpont, elsősorban a családosok keresik fel. A vár látogatói között a kultúra iránt érdeklődők, a középkorúak vannak többségben. (Fontos volt a Séd-völgy rekonstrukciója, és ezáltal a két turisztikai célpont összekötése.) Az aréna nem csak a kézilabda-rajongók miatt értékes, hanem alkalmas nagyobb szabású konferenciák, rendezvények lebonyolítására is. Nem utolsó sorban pedig az országos fesztiválpiacon jelentős Veszprém, mint vidéki város. Adottságaihoz mérten minőségi rendezvényeket mondhat magáénak, gondolok itt az Utcazene, a Veszprémfest, a Veszprém ralley programjaira. Ezek túlnőnek a város hatvanezres léptékén.

– Milyen területeken lát még fejlődési lehetőségeket, hol teljesít gyengén a város?

– Hiányzik a belváros. A mai turisták fogyasztók, költeni szeretnének, amihez üzletek, kávéházak, vendéglők kellenek. Bevételi oldalról megközelítve a kérdést: a turizmus az üzletekben, az élelmiszerboltokban, a benzinkutaknál, a kávéházakban elköltött forintok révén is generál bevételt. A közlekedés terén látok további kívánalmakat, ilyen például a várbeli autóforgalom redukálása. Kitörési pont lehet még az aktív és a vallási turizmus is.

A helyi sajátosságok után a térségi turisztikai lehetőségekről Lencsés Tamarát, a Bakony-Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetőjét kérdeztük.

– Hogyan viszonyul egymáshoz a helyi és a térségi TDM? Melyek a Bakony-Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. feladatai?

– A térségi szervezet a helyi TDM szervezetekből épül fel. Valójában ez egy alulról építkező négyszintű rendszer: a térségi szervezetek fölött a regionális és a nemzeti szint létezik. Az országban egyelőre még csak néhány regisztrált térségi szervezet működik. A térségi TDM inkább back-office-jellegű feladatokat lát el. Ezek közé tartozik a marketingmunka (a térség promotálása), továbbá a termékspecializáció (kulturális termékek, aktív szabadidő, borgasztronómia, stb.) és a tematizáció, illetve feladatunk még a külföldi piacokon való jelenlét, valamint a kutatási és elemzési feladatok végrehajtása (elégedettség-mérés, kiértékelés, visszacsatolás).

– Melyek a térségi fejlesztés sarokkövei, mi lesz ezekből érzékelhető a veszprémiek számára?

– Veszprém magas minőséget kommunikál, így a mi feladatunk az, hogy a térséget is ilyen magas színvonalra emeljük. A veszprémi rendezvények volumenüknél fogva természetesen nagyobb hangsúlyt kapnak munkánkban. Erősek a váraink is, de nagy lehetőségek rejlenek még az aktív szabadidő-turisztikai termékekben. A Bakonyra ugyanis nem jellemző a bakancsos, a kerékpáros és a lovas turizmus sem. A térségi TDM tevékenységéből a veszprémiek kézzelfoghatóan, konkrétan a térségi turisztikai kártyarendszer létrehozását fogják érzékelni, illetve a kiépülő kerékpárkölcsönző-hálózatnak a városban is lesz egy láncszeme.

Karlinszky Balázs

Fotó: Babják Tamás