a város arca
ITTMOST BLOG
BALATON-FELVIDÉKI ARCHITEKTÚRA
Organikus építészet, organikus világ

Együtt lélegezni a tájjal. Egybeolvadni a természettel, miközben házat, otthont építünk. Belesimulni a tájba. 

Az organikus vagy szerves építészet célja, hogy az épület harmonikusan illeszkedjen a környezetébe, azzal minden szempontból szerves egységet alkosson. Az organikus építészet atyjának Frank Lloyd Wrightot (1867-1959) tekintik, ő használta először saját épületeire az organikus építészet kifejezést. Híres épülete a new yorki Guggenheim Museum, de nagyon szépek a természetbe teljesen beleolvadó lakó- és nyaralóépületei is. 

A magyar organikus építészek közül a legismertebb Makovecz Imre. Ő az épületeivel Ég és Föld közé kívánt hidat építeni. Szerinte az organikus építmények is lények. Az organikus építészet kifejezést Wright használta először, de természetesen előtte is létezett szerves építészet, ide sorolhatjuk a természeti népek epiteszetét, és a népi építészetet is. Sokak szerint a magyar népi építészet egyedülálló a világon. Jelentése van az épületek tájolásának, alaprajzának, a vakolatdíszeknek, milyen legyen a kapu, a kerítés. Így a kaputól az épületig egy szerves, harmonikus egység jön létre, ami szívhez szóló, szerethető. Mindennek szerepe, funkciója van, lelke van az egésznek, és esztétikus is. Csodálom a népi építőmesterek arány- és formaérzékét, anyagválasztását. Az egységre, harmóniára való törekvés modern építészetünkben is megfigyelhető. A sok jó példa közül megemlíteném Tomay Tamás balatonfüredi és balatonalmádi nyaralóépületét, ahol az épület, épületbelső, kapu szerves egységet alkot, vagy Dévényi Tamás budapesti Magházát, ahol a tervező megvalósíthatta a külső építészet, belsőépítészet, dizájn egységét. Bátran elmondhatjuk, hogy ezek az épületek világszínvonalúak.

Csopak, az Öreghegy alsó része. Itt található három egymással szomszédos telek épületekkel - ezek számomra egy szerves világot alkotnak. Az Öreghegy mellett található a Szitahegy, nagyszerű kilátással a Balatonra, Füredre, Tihanyra. Gyönyörű Pannon táj szőlővel, mandulafákkal, itt található a Szent Donát- és a Petrányi pincészet is. Ez egy nagyon szép táj, az Alpokat jól ismerem, az is szép, de hideg; ez meleg táj, szinte sugárzik belőle a szeretet - mondta erről egy barátom. A táj tehát adott, az ember feladata itt az, hogy belesimuljon a tájba, ne ejtsen sebet rajta. Tegyen hozzá épületeket, fákat, növényeket, amelyek nem bontják meg a harmóniát, hanem erősítik azt. Sebet ejteni a tájon lehet épületekkel is, ahogy arra számos példát láthatunk országosan is.

Visszatérve a három telekhez: az egyik a családom tulajdonában van. Szemben a nádtetős pince-présház, fából készült kapuval, kerítéssel - pestiek a tulajdonosok. Az épület a XIX. század második felében épült. Kívülről megmaradt eredeti állapotában, több eredeti tárgy, kisebb bútor is megvan még. A telken bokrok, virágok, fű, pár éve egy piros cserepes épület is létesült, ez jól harmonizál a pincével. A jobboldali szomszéd is egy pesti család, ők egy tornácos nádtetős házat építettek. A telken diófa, fenyők, bokrok, fű, körben alacsony fakerités. Mindkét család nagyon szeret itt lenni, hacsak tehetik, jönnek Csopakra.

A miénk a betyáros kis ház a hullámvonalas fakapuval. A betyárt Bencze Laci bácsi festette, annak idején ő volt a pince tulajdonosa, családunk baráti viszonyban volt vele. Bencze László (1907-1992) Kossuth-díjas pesti festőművész, több évig élt Dudaron is. A nyarakat Csopakon töltötte, a pince után egy nádtetős házat vásárolt. 1979-és életmű kiállítása a Műcsarnokban nagy sikert aratott. Csopakon utca, Dudaron a művelődési ház van róla elnevezve. A telken ezüstfenyő, két ötven éves mandulafa, gyümölcsfák, cserjék, konyhakert, a ház mögött bubos pince találhatók. Minden évszak szép itt: tavasszal kizöldül a fű, megjelennek a fehér, sárga, világoskék kis virágok, virágba borulnak a fák, kinyílnak a tulipánok. Nyáron virul minden, az ősz a betakarítás ideje. Felejthetetlen, mikor a szüreti ebéd asztalára kerül üvegkancsóban a friss must. Télen a havas táj nagyon szép, ha hó borítja a nádtetőket. Számomra ezek a házak organikus építmények, azaz lények. Ha a délutáni munka után este jövök haza kellemesen elfáradva, egyenként elköszönök tőlük.

Csopakon sok szép régi épület, illetve ilyen stílusban épült új ház van, emellett egyre több ízléses modern épület is készül. Jelen vannak mai építészetünk kiválóságai is, elég csak a 2020-as Ybl-díjas Sajtos Gábort megemlíteni, akinek a  lakóháza az Öreghegy közelében épült fel. Az egész környéken nyugodtak, barátságosak az emberek, egyszerre van jelen a balatoni és a falusi hangulat. Emellett azt tapasztaltam, hogy a csopaki, füredi, tihanyi emberek nagyon öntudatosak, tisztában vannak településük értékeivel.

Balaton és Bakony. Mindkettőt nagyon szeretem, számomra Veszprém elképzelhetetlen nélkülük. Csopak, Füred, Tihany, a Bakonyban Csehbánya, Bánd. De erről talán majd legközelebb.

Poller Imre
Fotók: Polgár Martina