Balatonkenesén nőtt fel, aztán Veszprém vált életének egyik legmeghatározóbb pontjává. Nemcsak a polgármesterség köti ide, de feleségét is itt ismerte meg. Imádja a város lépcsőit, 24 évig igazolt labdarúgó volt és egykor egy névrokona is volt az állatkertben. Porga Gyulát, Veszprém polgármesterét legkedvesebb veszprémi és balatoni kötődéseiről kérdeztük.

Kedvenc

• bakonyi kirándulóhely: Amikor a gyerekeim kicsik voltak, nagyon szerettünk kirándulni, és sok helyen jártunk a Bakonyban. Két kedvenc, leggyakrabban látogatott helyszínünk a Ráktanya és a Cuha-völgy volt. Az elmúlt években azonban kicsit megfogyatkoztak ezek a kirándulások, de néhány hónappal ezelőtt ismét sikerült egy túrát tennünk a Római-fürdőt megcélozva. Feleségem és a fiam nagyon szeretik a túrákat, a lányaim és én viszont kicsit kényelmesebbek vagyunk és a tűzrakóhelyek közelében szeretünk tüsténkedni. Sütögetünk, néha az egész napot ott töltjük, más családokkal együtt megyünk, számháborúzunk, jól érezzük magunkat a szabadban.
   
• balatoni strand: Életem jelentős részét a Balaton-parton töltöttem, ennek ellenére nem vagyok nagy strandoló, azonban a közös családi programjaink fontos része a strandok látogatása, hiszen a gyerekeim és a feleségem nagyon szeretnek víz közelben lenni. A tó közelsége miatt mi az a „munkaidő után leugrunk a strandra” típusú család vagyunk. Kedveljük az alsóörsi és a csopaki strandot, ahol a gyerekek találkozhattak az osztálytársaikkal, barátaikkal. Természetesen a kenesei strandot is gyakran látogatjuk, mivel édesanyám a mai napig a településen él. 
   
• balatoni falu: Balatonkenesén nőttem fel, ide jártam általános iskolába, az első munkahelyem ide köt. Itt választottak meg először képviselőnek, része voltam a helyi futballcsapatnak, tehát az életem egy nagyon fontos szakasza Balatonkeneséhez kötődik. Szeretem az ott élő embereket, hangulatot.
   
• veszprémi épület, utca, városrész: Nagyon szeretem a veszprémi lépcsők hangulatát, mert szerintem a város igazi különlegességét a lépcsők adják, hiszen akár fel, akár lefelé megyünk, teljesen más hangulatba érkezünk meg a két pont között. Sokszor még a klimatikus viszonyok sem ugyanolyanok a lépcső tetején és alján. Veszprém a legmagasabban fekvő megyeszékhely, városunkban 40 méter a szintkülönbség. Ez is az egyik különlegessége.
   
• fagyizó: Nagyon szeretem a kókuszos fagylaltot, de nem vagyok nagy ínyence a fagylaltoknak, ezért nehezen tudnék kedvenc fagyizót választani.
   
• étterem: Gasztronómiailag is szerencsés helyzetben van Veszprém, hiszen több kitűnő étterem is van a városban, jómagam pedig magánemberként és hivatalos ebédek, delegációk fogadása céljából is gyakran látogatom a helyi éttermeket. A vendégek fogadásakor is igyekszünk változatosan választani, mindig másik étterembe kísérni a látogatóinkat. Egészen széles a spektrum, ami az éttermi felhasználásomat, látogatásomat illeti, hiszen nyilván a legismertebb éttermeken - mint a Villa Medici, a Gusto 13, Oliva – kívül gyakran látogatom például a Kistó utcai Csülök vendéglőt, ahol a legjobb Pékné módra készült csülköt, sült oldalast és tarját készítik, de ha egy jó halászlére vágyom, a Kádártai vendéglőbe megyek.
   
• művész, alkotó: Kivételezett helyzetben vagyunk ebben is, mert a veszprémi és Veszprémhez kötődő művészeket személyesen is nagyon jól ismerem, többükkel jó kapcsolatot ápolunk, így elsősorban emberi oldalról ismerem őket. Jó látni, hogy Veszprémben a művészeti közösségek jól érzik magukat, békében élnek egymás mellett.
   
• sport, csapat: Veszprémi polgármesterként az első számomra a veszprémi kézilabdacsapat, de a gyerekkori szerelem számomra a futball. A magyar csapatok mellett az olasz focit részesítem előnyben.
   
• sportom, amit űzök: Nagyon sokáig űztem a focit magam is, de az utóbbi időben háttérbe szorult, aminek nagyon sokszor érzem a hiányát. 8 éves koromtól 32 éves koromig kisebb-nagyobb megszakításokkal igazolt labdarúgó voltam kapus pozícióban, amit én nagyon szerettem.
   
• állat az állatkertben: Névrokonság okán Gyula, a zebra volt a kedvencem a Veszprémi Állatkertben, aki sajnos már nem a park lakója. Természetesen jó kapcsolatot ápolok a család kedvenceivel, a menhelyről fogadott Belmondó kutyával és Gofri cicával is.
   
• veszprémi program: Az elmúlt 20 évben, ahogy változtam, mindig más volt a „kedvencem”, bár gyakran a fellépő művész miatt vált egy-egy program az aktuális favorittá. Amikor a gyermekeim kicsik voltak, gyakori látogatói voltunk a Kabóciádé fesztiválnak, szerettük azt a színes programkínálatot, ami ott fellelhető. Az Utcazene fesztivál nyilván azon rendezvények egyike, amelynek a felnőtté válását is nyomon követhettem, de a RozéRizling és az Auer is évről-évre kínál színes, változatos programokat. Nehéz lenne egy-egy rendezvényt kiemelni. Szerencsére Veszprémben nagyon gazdag a programkínálat, így az életkorához és az érdeklődési köréhez is mindenki megtalálja a kedvére valót.
   
• veszprémi élmény: A feleségemet adta nekem a város, mivel Veszprémben ismerkedtünk meg. Ha a közösségi összefogás, támogatás erejét nézem, akkor az Európa Kulturális Fővárosa győzelmet érzem a legnagyobb élménynek.

Fotók: Kovács Bálint