Mindegyik évszak szerethető, mindegyiknek vannak szépségei, mégis talán a tavasz az, amelyiket minden évben a legjobban várjuk. Tél végén már szinte elfelejtjük, milyen egy kipattanó rügy, egy friss virág, milyen a zsenge fű. És hirtelen itt van mindez előttünk, hozzá a madarak, a méhek, a napsütés. A természetben nem kell csalódnunk, minden évben elhozza nekünk a megújulás, az újjászületés csodáját.
"Figyeld meg az életet: látsz valahol
szomorúságot? Láttál már valaha
depressziós fát? Vagy láttál már valaha
szorongó madarat? Vagy idegbeteg
állatot? Ugye nem? Az élet egyáltalán
nem ilyen. Csak az ember tévedt el
valahol."
Osho
Dorka Energy Art - Nap csókolta nő
Hol tévedt el az ember, és mikor?
Egyesek szerint az első nagy tévedés az volt, amikor az ember elszakadt a földtől, a természettől. Később ahogy a pénz egyre inkább hatalommá vált, hatalmas tőke koncentrációk jöttek létre, a technika egyre fejlődött, további súlyos tévedések történtek - az ember és a természet viszonya egyre diszharmonikusabbá vált. Az ember felelőssége óriási, mivel a legfejlettebb élőlény a Földön, így nagyban befolyásolni tudja a földi folyamatokat.
A természet bár komoly sérüléseket szenvedett és szenved napjainkban is, mégis jól működik, igyekszik orvosolni a sérüléseket - bele van kódolva a megújulás, újjászületés képessége. A ma emberére soha nem látott információözön zúdul, sok a manipuláció, gyakran nehéz eldönteni, mi is az igazság. Sok ember bizonytalanságban, félelemben él, keresi a fogodzókat. Közben állandóan jönnek a gondolatok, de az agynak is szüksége van a kikapcsolódásra, regenerációra. Ha ez nem valósul meg, előbb-utóbb jönnek a mentális betegségek, a szakemberek riasztó adatokat mondanak, hogy a lakosság hány százaléka szenved ezektől. A testnek is szüksége van a mindennapi minőségi pihenésre, regenerálódásra, ha ez nem történik meg, nagy az esély szivbetegségek kialakulására. Tehát minden nap egy kis megújulás szükséges az ember számára, hogy egészséges életet élhessen.
Ha jobban megvizsgáljuk az embert, egy érdekes kettősséggel találkozunk:
egyben egy kis én, egy egó, de az igazi én, vagy nagy én (szeretet-én) által kozmikus lénynek tekinthető. Az egós világban belehelyeznek egy skatulyába pozíciód, vagyoni helyzeted, végzettséged, kinézeted stb. alapján. Egy részt látnak belőled, szerepek vannak, s ezek időnként változnak. Gyakran előfordul a "felfelé nyalás, lefelé taposás". Az egó kialakit magáról egy képet, amit gyakran nem igazol vissza a külvilág, így folyamatosan konfliktusokba bonyolódik - szenved ő is, és szenvednek tőle is. Ha elér valamit, egy darabig elégedett, aztán kezdődik újra a sóvárgás - a belső beteljesülést nem kapja meg.
Hasonlóan működnek az országok is - kicsik, közepesek, nagyok: érdek-világ, a szövetségesek egymásról is gyűjtik az információkat. A nagyhatalmaknak nagy a területük, a GDP-jük, a hadseregük. Szóban mindenki békét akar, a béke alapja az elrettentés, a félelem az adott ország hadseregétől. A nagyok nyomást tudnak gyakorolni a kisebbekre, ami többször is fegyveres támadásban nyilvánult meg - a kis országoknak gyakran nehéz érvényesíteni az érdekeiket. A hadi kiadások egyre növekszenek, jó lenne ha ezeket a pénzeket más célokra lehetne fordítani. Az izolált, egós világ nem jó sem a Földnek, sem az embereknek, jól mutatja ezt a Föld és az emberek állapota, a betegség statisztikák. Az érdekek mentén szétszabdalt világban tartós egység nem jöhet létre.
De van egy másik létezés mód is, ami igazi újjászületést jelent, mikor már nem az egó vezet, hanem a nagy én, a szeretet-én átveszi az irányítást. Az egó létrehozhat szép dolgokat, de véges, nincs beteljesülés - a nagy én megadhatja a kozmikus létezést, a beteljesülést.
Dorka Energy Art - Végtelen szeretet
Mikor már nincs kérdés, és nem kell válasz sem. Az igazi vallások is e felé igyekeznek vinni az embereket, a művészek közül is sokan vágyták és vágyják a mindenséget, a kozmikus létezést (József Attila, Ady, Weöres Sándor, Rilke, stb.).
Az egó az énről szól, elválasztja az embereket egymástól, birtokolni akar, ilyen az egós szeretet is. Az igazi szeretet nem akar birtokolni, a szeretet-ének által létrejöhet az igazi összetartozás.
A természethez is ha őszintén, partnerként közelítesz, befogad, egység élményt ad. A szeretet-ének kapcsolódásakor élheted át hogy egyek vagyunk, egység élmény ez is. Ezt elérve ha egyedül vagy, akkor sem vagy magányos, amúgy meg gyakran előfordul a magány, sőt a társas magány is. A szeretet-én működését jól jellemzi az élet mint művészet és a mű te légy magad kifejezés is.
"Az ember nem a művében teljesedik ki,
hanem a lényében."
Hamvas Béla
Itt már megszűnik a polarizáltság, JÓ van, nincs értelme az 1., 2., stb. helyezéseknek. A Kos megszelidül, nem megy többé fejjel a falnak, nem akar harcolni, legyőzni másokat - önmagát győzte le. Jó ilyen emberekkel együtt lenni, érzed hogy azért szeretnek mert vagy, nem fognak a hátad mögött kitárgyalni, elárulni, mint ahogy ez előfordul az egók világában. A testedbe belerughatnak, az egódat megsérthetik, az igazi éned sérthetetlen - elérhetetlen az egók számára.
A szeretet kiteljesiti a létezést, a jézusi szeretet gyógyítja az ember egész lényét, a krisnai eksztatikus szeretet felperzsel minden akadályt. Ha kisüt a nap, szinte megszépül minden, az igazi szeretet megszépiti az embereket. Érdekes Feldmár András véleménye, szerinte a mentális betegségeket nem gyógyszerekkel, hanem szeretettel kéne gyógyítani.
"Az összetörtség egyetlen ellenszere az
én teljessége."
Edit Eger
A fennálló világrend jó egyes embereknek, de nem jó mindenkinek, és a Földanyának sem. Bízzunk benne, hogy az új világkorszak, a Vizöntőkor - melyet többen Aranykorként vízionálnak - elhozza, hogy a hatalom szeretete helyett a szeretet hatalma válik uralkodóvá. És ez jó mindenkinek, a Földnek is, legfeljebb egyes egóknak nem az.
"Az Aranykor nem történeti korszak,
hanem állapot, és mint ilyen, mindig
jelen van; csak azon múlik, hogy van-e
valaki, aki megvalósítja."
Hamvas Béla
A lehetőség fennáll.
Poller Imre