A városok jövője nem a betonban és az autókban rejlik, hanem a zöldfelületek okos integrációjában és a digitális technológiák élhetővé tevő erejében. Temesvári Balázs, városfejlesztési szakember többek között arról beszélt, hogyan küzdhetünk meg az urbanizáció kihívásaival, miként tehetjük élhetőbbé városainkat, és milyen szerepet játszik ebben a zöld gondolkodás és az okos megoldások.

Veszprémben is erősödik az urbanizáció. Bár szeretnénk természetközeliek maradni, mégis a városban találjuk meg a helyünket. Ez a város forgalmán erősen megfigyelhető, rohamosan nő az autók száma. Az egyértelmű, hogy nem jó ez az irány, mert egyszerűen életképtelenné válnak a nagyvárosok. 

Valóban, ez egy komoly kihívás még egy olyan közép-európai középvárosban is, mint Veszprém. A könnyű mobilitás iránti igény alapvető a városlakók számára, és a cél az, hogy megtaláljuk a módját ennek az iszonyatos mértékű motorizációnak a visszaszorítására.

Városi szinten fenntartható mobilitási tervek készültek, melyek célkitűzései között szerepel az autós forgalom csökkentése és a közösségi közlekedés színvonalának emelése. Ez magában foglalja a hatékonyabb járatszervezést, ami a munkába jutást és a szabadidős tevékenységek elérését is támogatja. Emellett fontos az alternatív közlekedési módok, mint az elektromos kerékpárok és rollerek elterjesztésének támogatása, valamint a hozzájuk szükséges infrastruktúra, például dokkolók és kerékpárutak kiépítése.

Veszprém földrajzi adottságai nehézséget jelentenek a nagy szintkülönbségek miatt, de a V-Bike közbringa-rendszer évről évre növekvő kihasználtsága azt mutatja, hogy ez egy jó irány. Városfejlesztési szempontból pedig izgalmas az a tendencia, hogy a lakhatás, a munkahely és a szabadidő eltöltése egyre inkább egy térszínen koncentrálódik. Bár Veszprémben ennek még nincsenek meg a teljes keretei, sok nyugat-európai nagyvárosban bevett gyakorlat olyan városrészek kialakítása, ahol a napi szükségletek helyben elérhetőek. Jó példa erre Bécsben a Donaustadt, amelyet mérnökök és társadalomkutatók közös munkájával hoztak létre, vonzó befektetői tőkével a háta mögött, irodákkal, lakásokkal és szabadidős létesítményekkel. A cél, hogy a magánszektor bevonásával olyan városrészek jöjjenek létre, ahol a mindennapi élethez nem feltétlenül szükséges az autóhasználat.

A mobilitás terén a modern digitális, okosvárosi megoldások is kulcsszerepet játszanak a forgalom csökkentésében. Ilyenek a parkolásirányítási rendszerek és az intelligens közlekedési lámpák, amelyek a forgalmi helyzetekhez igazodva csökkentik a torlódásokat és a környezeti terhelést.

A digitalizáció a közlekedésen túl a mindennapi élet más területein is hozhat fejlődést a városok számára?

Az okosvárosi koncepció már egy évtizedes múltra tekint vissza, és az elmúlt tíz évben azok a digitális megoldások maradtak életben, amelyek valós igényekre adtak könnyen használható válaszokat. Ilyenek például az okosparkolási rendszerek, a városi energetikai rendszerek intelligens irányítása, a közvilágítás okosítása, valamint a városi kamerarendszerek, amelyek a biztonság növelésében játszanak fontos szerepet intelligens algoritmusok segítségével. A közlekedésben pedig a könnyű fizetési megoldások és az egyszerű azonosítás teszik kényelmesebbé a szolgáltatások igénybevételét. A jövőben a mesterséges intelligencia további lehetőségeket tartogat a városi élet komfortosabbá tételében.

A nagyvárosok esetében kiemelten fontos a zöld gondolkodás. Hogyan lehet biztosítani elegendő zöldfelületet a betonrengetegben?

A városfejlesztésben egy paradigmaváltás történt az 50-es, 60-as, 70-es évek ipari szemléletéhez képest. Ma már a hangsúly a meglévő zöldfelületek megőrzésén és a városi szövetbe való finom visszaillesztésén van, hogy azok egy szép ökoszisztémát alkossanak. Az európai támogatásoknál is fontos szempont a környezeti fenntarthatóság. Veszprém szerencsés helyzetben van a magas egy lakosra jutó zöldfelület arányával, de nem csak a mennyiség, hanem a minőség is számít. A városban évtizedek óta tudatosan törekedtek a minőségi növényállomány kialakítására, és ez a szemlélet a későbbi városfejlesztési projektekben is megmaradt. Az "arborétum város" koncepció számunkra egy fontos feladat, hogy ezt a magas minőséget megőrizzük és továbbvigyük a növénypótlások során is.

A Smart City kifejezés gyakran hallható Veszprémmel kapcsolatban. Mit jelent ez pontosan, és mennyire alkalmazható Veszprémre?

Az okosvárosi beavatkozások, mint a térfigyelő kamerák, az okos parkolási rendszer és a közösségi közlekedésben megjelenő valós idejű kijelzők és digitális jegyvásárlási lehetőségek, mind a Smart City koncepció részét képezik. A Covid-19 időszak rávilágított arra, hogy melyek azok az értelmes okosvárosi megoldások, amelyek egy Veszprém méretű városban is működőképesek és fejleszthetőek. A digitalizáció a vásárlási és szórakozási szokásainkban is egyre inkább jelen van, és a városi szolgáltatások élményalapúvá tétele egy fontos jövőbeli irány lehet Veszprém számára. A bizalom kiépítése a smart megoldások iránt kulcsfontosságú ahhoz, hogy széles körben elterjedjenek.

Mi történik, ha a digitalizáció és más tényezők vonzóbbá teszik a várost, és egyre többen költöznek be? Hogyan lehet megőrizni a zöld karaktert?

Az önkormányzat építésjogi eszközökkel és hatósági előírásokkal tudja befolyásolni a beépítési százalékokat és a zöldfelület arányának megőrzését. Fontos elv, hogy az ingatlanfejlesztők a meglévő barnaövezetek rehabilitációjában gondolkodjanak, ne pedig a városszéli zöldterületek beépítésében. Cél olyan természetalapú megoldások alkalmazása a városfejlesztésben és -üzemeltetésben, amelyek a helyi növény- és állatvilágra alapozva biztosítják az élhető környezetet mind a lakók, mind az élőlények számára. Ide tartozik a fenntartható gyepgazdálkodás, a faültetési programok és a városi erdők létrehozása.

A zöldfelületek hűtő hatása jelentős, egy fás, ligetes területen akár 30 fokkal is alacsonyabb lehet a hőmérséklet, mint egy burkolt területen. Nem mindegy, hogy gyermekeink egy 50 fokos aszfalton játszanak, vagy éppen egy 20 fokos, árnyékos helyszínen. 

A vízmegtartás kérdése is fontos, hogy a csapadékot a lehető legjobban hasznosítsuk. Bár ez még gondolkodásbeli váltást igényel a mérnökök és városfejlesztők részéről, Veszprémben a nyitottság biztató.

Vannak jó példák a digitalizált és zöld városokra, akár együtt is? 

Bécs kiváló példa, bár más léptékű, mint Veszprém. A fenntarthatósági szempontok és az okos megoldások maximális kihasználásával egy nagyon élhető várost hoztak létre. A közszolgáltatások minősége és a kínált lehetőségek magasak, ami a lakók komfortérzetét és a város iránti bizalmát erősíti. Ez egy fontos érzelmi kapcsolódást is jelent, jó érzés igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat, mert kiszámíthatóak és megbízhatóak.

Cseh Zoltán